Pedagógiai nevelőmunka az internátusban

A Baár–Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthona (fiú-és leányinternátusa) azzal a céllal létesült, hogy a szüleiktől és lakhelyüktől távol került gimnáziumi növendékek számára a tanulmányi idő alatt otthont – szállást, ellátást és tanulási lehetőséget – biztosítson. Az intézményt – a gimnázium vezetőivel együttműködve – az internátus vezetője és a nevelő tanárok irányítják, akiknek a rájuk bízottak lelki és testi javát szem előtt tartva arra kell törekedniük, hogy növendékeik a közösségi nevelés segítségével az anyaiskola lelkiismeretes tanulóivá, gyülekezetük áldozatkész tagjaivá, végső soron pedig becsületes és dolgos magyar állampolgárokká váljanak.

Az internátus 85 fő részére biztosít elhelyezést. Felvehető az iskola minden olyan diákja, akinek állandó lakhelye messzebb esik a fővárostól, így nem tud naponta bejárni, vagy családi, illetve lakáskörülményei az elhelyezést indokolttá teszik. A diákok fölvételéről a gimnáziumi felvételt követően a rendelkezésre álló helyek mennyiségének figyelembe vételével az iskola vezetői döntenek. Ha a jelentkezők száma nagyobb, mint a fölvehetőké, akkor a fölvétel mérlegelésénél az első szempont a jelentkező lakóhelyének távolsága, de latba esik a tanulmányi eredmény és a jelentkező családjának szociális helyzete is. A fölvétel – ha a tanuló körülményeiben vagy magatartásában változás nem következik be – a tanulmányok teljes időtartamára érvényes, de évenként felülvizsgálható. Az internátusi elhelyezés költségeinek jelentős részét központi támogatásból az iskola fedezi, a szülők csak az étkezés költségeihez járulnak hozzá.

Már több esztendeje minden tanév első félévében 10-12 fő határontúli diák is lakója internátusunknak. A Reformatio Hungarica pályázatán ösztöndíjat nyert tanulók érkeznek hozzánk Erdélyből és Kárpátaljáról.

Igyekszünk az internátus lakóinak alkalomszerűen programokat szervezni, így az elmúlt három hónap kirándulásainak úticélja volt Tihany-Balatonfüred, Vizsoly-Gönc, Szeged-Ópusztaszer, Eger-Szilvásvárad, Miskolc-Lillafüred. Éves programunkba terveztük Debrecen nevezetességeinek megtekintését, illetve még ebben a félévben Révkomáromba szeretnénk eljutni. Kirándulásaink alkalmával határontúli növendékeink megismerkedhetnek hazánk egy-egy kiemelt tájegységével.

A tanév során a főváros adta lehetőséggel élve havonta két alkalommal szervezünk színházlátogatást, félévenként egyszer filmszínházba illetve hangversenyre megyünk. Minden hónapban egy alkalommal szervezünk múzeumlátogatást.

Erkölcsi és lelki nevelés

Az internátusi diákok lelki épülését kisebb vagy nagyobb csoportokban tartandó bibliaórák, áhítatok szolgálják. Fölöttébb kívánatos, és ezért megkövetelendő, hogy ezeket a csoportokat, illetve említett foglalkozásokat hozzáértő, felkészült személy, teológus vagy gyakorló lelkész vezesse. Az áhítatot – az érintett csoport tagjaival és a vezető lelkésszel történt egyeztetés alapján – a vacsorát követő esti szabadidőben lehet megtartani.

Az internátusi hitélet meghatározó alkalmai a hónapkezdő vasárnapi istentiszteletek, a kedd esti ifjúsági bibliaórák és a csütörtök délutáni, a diákok által szervezett imaórák. A budapesti református gyülekezetek közül a Pasaréti Gyülekezet őszi evangélizációs sorozatait, illetve a Pozsonyi úti gyülekezet rendezvényeit látogatjuk.

Külön kiemelkednek ünnepi alkalmaink, melyek felemelő hangulatukkal és tartalmi változatosságukkal nevelnek életre, örömre, hazafiasságra. Az iskola újraindítása óta eltelt tizenhat évben kialakultak már hagyományosnak nevezhető meghatározó fő internátusi ünnepek, ilyen a karácsonyi műsoros est, illetve a negyedikes diákok búcsúztatása.

„Multikulturálissá” váló társadalmunkban, ahol általános a hagyományos értékek leértékelődése, kiemelten fontos a Biblia kinyilatkoztatásain alapuló keresztyén értékrendszerünk közvetítése a diákok felé. A diákok norma-, érték-, attitűdkereső megnyilvánulásai együttesen indokolják ennek az értékrendszernek egyértelmű, világos felmutatását. Célunk az, hogy ezek az értékek tapasztalati igazságként ivódjanak be diákjaink gondolkodásába, magatartásába és mindennapi életébe.

Nem beszélhetünk azonban értékközvetítésről lelki alapvetés nélkül. Pedagógiai tevékenységünk elvei és eszközei azon meggyőződésünkön alapszanak, hogy cselekedeteinket a lelki nevelésre való törekvés hatja át, előzi meg. A szentírási nevelés maga is lelki indíttatású. Nevelési munkánk annyira érheti el célját, amennyire akár személyre szabottan, akár közösségben lelkivé tud válni. Ez a garanciája az értékek valódi, tartós beépülésének a személyiségbe és kizárólag ezen alapulhat a tudatos pedagógiai tevékenység.

Az erkölcsi, lelki nevelés másik fontos színtere a személyes nevelés. Ez egyben a kollégiumi nevelés egyedülálló lehetősége és egyben kiváltsága is. A család után talán ez az egyetlen olyan környezet, ahol funkcionálisan minden pedagógiai elképzelés, valamint eszközrendszer maradéktalanul megvalósítható. A személyes nevelés állandó, folyamatos lehetőségeit vagy korlátait csak a nevelő személyisége határozza meg.

Az egészséges életmódra nevelés

A lelki nevelés mellett hangsúlyos feladatként kell kezelnünk az egészséges életmódra nevelést. Minden ember közvetlen érdeke a testilelki egészség, a jó közérzet. Tanulóink testi-lelki egészségének érdekében biztosítanunk kell különböző sportolási tevékenységek folytatását. Esténként a szilencium után lehetőség nyílik focizásra, kosárlabdázásra, asztaliteniszezésre. A téli időszakban diákjaink rendszeres látogatói a Városligeti Műjégpályának, teniszezni a közeli Pasaréti Vasas Sportpályára, úszni a Margitszigetre járnak. A sportolási lehetőségek biztosításán kívül figyelnünk kell a higiéniai szabályok betartására, a kiegyensúlyozott életritmus kialakítására, a helyes táplálkozásra, a mentális egészségre. A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére fokozott hangsúlyt kell helyeznünk.

Közösségépítés

Internátusi diákjaink egészséges közösséggé való alakítása több szempontból is fontos célkitűzése a kollégiumi nevelésnek. A jól működő közösség alapfeltétele annak, hogy tanulóink teljesíteni tudják a gimnázium által felállított tanulmányi elvárásokat, hogy hatékonyan tudjuk motiválni diákjainkat, és hogy egy jobb teljesítményre sarkalló versenyszellem alakuljon ki. A lényeges szempont az is, hogy a diákönkormányzat nagyobb szerepvállalásával a tanulóink magukévá tehetnek olyan készségeket az internátusi közösségben, amelyeket az iskolát elhagyva hasznosíthatnak. Az érdekérvényesítés, a demokratikus minták elsajátítása nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy diákjaink az állampolgári jogokat aktívan gyakorló, társadalmunk hasznos polgáraivá váljanak.

Hazaszeretetre nevelés

A kollégiumi nevelés során lényeges feladat a hazaszeretetre való nevelés, főleg korunkban, amikor nagy szerepet kap az egyén érvényesülése, az egyéni érdek hangsúlyozása. Országunk, népünk múltjának megismerése, értékeinek elismerése, a hazánkat jelképező szimbólumok és nemzeti nagyjaink tisztelete rá kell hogy ébressze tanulóinkat, hogy az egyén és a család mellett van még egy nagyon fontos egység: a nemzet.

Tehetséggondozás

Gimnáziumunk tudásra, tanulásra, versenyekre való felkészülésre, egyetemi továbbtanulásra helyezi a hangsúlyt. Intézményünkbe jelentkező diákok szinte kivétel nélkül pályáznak felsőoktatási intézménybe a gimnázium befejezése után. Ez nagy kihívás az internátusunk számára, hiszen feladatunk, hogy támogassuk a gimnázium céljait ezen a téren is. Feladatunk a diákok motiválása, az önálló tanulás, az önművelés kialakítása és a rendszeres készülés begyakoroltatása.

A kollégiumi munka egymástól távol eső, de azonos fontosságú feladata a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. A felzárkóztatás a lemaradókat védi a lemorzsolódástól, míg a tehetséggondozás a tehetséges, kreatív képességű tanulók motiválása, minél nagyobb sikerek elérésére való serkentése. A tehetségnek kell az a közeg, amiben képességei kibontakozhatnak, kell az ingerdús környezet, kellenek tehetséges társak, akik húzóerőt, versenytársakat jelentenek, akik szellemi partnerek. Szükséges stabil, harmonikus kapcsolatrendszer kialakítása szülővel, családdal, iskolával, tanárral. Fontos a folyamatos motiváció, elkötelezettség a feladataik, tanulásuk, kiválasztott tudományuk iránt, mert ez a teljesítmény alapja. Hiába van általános képesség, kreativitás, ha nincs a feladat iránti elkötelezettség, kitartás, saját energiák mozgósítása, akkor a tehetséges diák nem teljesít elegendően.

A felzárkóztatás feladata főleg az elsősök és az újonnan érkezők esetében szükséges. Az iskola tanárai előtt általában már november elejére egyértelművé válik, hogy az adott osztályból mely diákok szorulnak felzárkóztatásra, hogy kik milyen tudásanyagot hoztak régi iskolájukból. Nevelő szaktanáraink kiscsoportokban, valamint egyénenként is foglalkoznak a felzárkóztatásra szorulókkal.

Végezetül azt is fontosnak tartjuk, hogy rossz anyagi lehetőségek miatt egyetlen növendéknek se kelljen elhagynia a kollégiumot. A szülőkkel, az iskolával, az alapítványokkal összefogva meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek megteremteni a kollégiumi tagság gazdasági feltételeit.

Tóth Péter kollégiumvezető (a Magyar Református Nevelés 2006. novemberi számából)