A kullancs, az általa terjesztett betegségek és a megelőzés

A kullancs-encephalitis (agyvelőgyulladás) elleni védőoltás igen hatékony, ugyanis évekig védelmet nyújt az aktív immunizálás. Az első védőoltást  kullancsmentes évszakban, télen vagy tavasz elején a legjobb beadni.

Az alapoltás 3 részből áll: az első injekciót egy hónap múlva, illetve ha már beköszöntött a meleg, két hét elteltével követi a második, a harmadik oltásnak pedig egy évvel a második oltást követően jön el az ideje. Utána a védettség fenntartásához emlékeztető oltások szükségesek, melyből az első 3 év múlva, a többi emlékeztető oltás pedig 5 évente esedékes.
Alap- és emlékeztető oltás is igényelhető az orvosiban!

Azt, hogy valaki kapott e már ilyen oltást, mikor és hányat, az oltási könyvben lehet leellenőrizni. Az oltások neve: Encepur vagy FSME

 A kullancsok apró, tojás alakú, 6-8 lábas vérszívó atkák.

Szaporodásuk minden fázisához vérre van szükségük, ezért fúrják be magukat a bőrbe. Főként a hajlatokat kedvelik, de gyakran a hajas fejbőrön is megtalálhatóak.

A kullancs fertőzött lehet vírussal, baktériummal vagy protozonnal, amit a csípés során juttat az ember szervezetébe.

 Jellemzően tavasz végén, nyár elején indul be a kullancsszezon. A világszerte ismert 720 kullancsfajból körülbelül 20 él Magyarországon, amiből 2-3 faj veszélyes az emberre. Egyikük a közönséges kullancs. Ez hordozza a legtöbb kórokozót és ez fordul elő nálunk leggyakrabban.  Az egyetlen emberre nézve halálos, kullancs által közvetített betegséget, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást is a közönséges kullancs terjeszti, viszont jó az elővigyázatosság, mert a többi kullancs által terjesztett betegség sem kellemes. A maradék mintegy 17, Magyarországon honos faj az embereket kevésbé fenyegeti, egyedeikkel ritkábban találkozunk.

A kullancsok (minden fejlődési stádiumban) az avarban telelnek át. Aktivitásukat a talaj hőmérsékletének emelkedése (március, április) váltja ki, mely a tél kezdetéig (október, november) tart.

A kullancsok leggyakoribb tartózkodási helye a fű és alacsony bokrok, erdők, mezők, valamint patak- és folyóparti fák.

A kullancs vért akar szívni, ezért a bőrbe fúrja magát.

A csípés nem észlelhető, mivel a kullancs nyála érzéstelenítőt tartalmaz.

Ugyancsak a kullancs nyála tartalmazza a megbetegedést okozó vírust és baktériumot is, ha a kullancs fertőzött. Ebben az esetben a kullancs nyálával   ezek is az ember szervezetébe kerülnek és betegségeket válthatnak ki.

A kullancsok a kullancsagyvelő gyulladás vírusát vihetik át az emberre.

Szinte egész évben fennáll a veszély, hogy kullancscsípés következtében bárki a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás vírusával fertőződjék, amennyiben a megcsípett egyén szervezetében nincs ellenanyag.

A betegség első fázisa kb. 7 nappal a kullancscsípés után kezdődik és gyakran az influenzához hasonló tünetek jellemzik.

2-4 héttel később kialakulhat egy, az előbbinél súlyosabb fázis, az agyvelőgyulladás, magas lázzal.

Az esetek egy részében tartós elváltozások, bénulások maradhatnak vissza.

1-1,5%-ban a megbetegedés halálos is lehet.

Ez a veszélyes betegség jelenleg nem gyógyítható, de védőoltással megelőzhető!

A kullancsok által közvetített baktérium okozta fertőzések közül a Lyme-kór a legismertebb.

A kullancsok között sok a fertőzött. A betegség legjellegzetesebb tünete a gyűrű alakú piros kiütés, ami legkorábban 48 óra múlva jelenik meg a bőrön a csípést követően, de kialakulhat 2-3 hónapon belül bármikor.

A Lyme-kór lefolyását 3 szakaszra szokták osztani.

Az első szakasz a jellegzetes bőrreakció (5-10 cm-es gyűrű alakú, a bőrből enyhén kiemelkedő, gyorsan növő dudor) és influenzaszerű tünetek.

A második fázis a csípést követően kb. 1-4 hónap múlva kezdődik.

A bőrön piros duzzadt foltok keletkezhetnek, és idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki (agyhártya-, agyvelőgyulladás, bénulások, mozgászavar).

A harmadik fázis a késői betegség, ami a csípést követően több mint 4 hónap múlva jelentkezik

A nagyizületek fájdalmas gyulladása, memóriazavar, érzészavarok jellemzik.

Tapasztalt orvos a tünetek és vérvizsgálat segítségével rendszerint az első fázisban felismeri a betegséget. A kezelés a betegség minden fázisában antibiotikummal történik, amit hosszú ideig, átlag 4 hétig kell szedni.

Ez ellen a betegség ellen nincs védőoltás.

Ha valakit kullancs csíp, nem kell azonnal orvoshoz rohanni, a kullancsot bárki kiveheti.

A fertőzés kialakulásához idő kell, ezért mielőbb el kell távolítani a kullancsot.

A csípésre kialakuló helyi reakciót (5cm-nél kisebb viszkető, nem gyűrű alakú bőrpír, mely 1 hét alatt elmúlik) nem szabad a Lyme-kórral összetéveszteni.

Gyanú esetén jól képzett szakorvoshoz kell fordulni.

Lyme ambulancia található a fővárosi László kórházban.

Védekezés:

-         Megfelelő öltözék: a szabadban lehetőleg világos színű ruhát viseljünk, mert ezen könnyű észrevenni a ránk sodródott kullancsot. Célszerű hosszú szárú nadrágot hordani, és szárát a zokniba belegyűrni.

-         Kémiai kullancsriasztók: bőrünkre fújva távol tartják tőlünk az élősködőket.

-         Testszemle: a nap végén és másnap reggel is tüzetesen vizsgáljuk át testünket, kullancs után kutatva, főleg fejbőrünket és hajlatainkat ellenőrizzük különös gondossággal.

-         Ruharovancs: a szabadban hordott ruháinkat mossuk ki az újabb felvétel előtt

Szakszerű eltávolítás

Ha minden elővigyázatosságunk ellenére kullancs fúródott a bőrünkbe, minél előbb el kell távolítani, hogy megakadályozzuk a fertőződést!

Erre csupán néhány óra áll rendelkezésünkre, mivel a kullancs az első órákban csak vért és nyiroknedvet szív. 4 –6 óra elteltével éri el a kapilláris ereket, falukat átvágja, és a kiáramló vér megalvadását gátolva közvetlen kapcsolatba kerül áldozata érrendszerével. A kórokozók így a test bármely részére eljuthatnak.

A kullancs eltávolításához ne használjunk semmilyen „izgató”, ártó anyagokat, mert ezek a kullancsot „hánytathatják”, így a fertőző vírusok, baktériumok nyílt bőrsebünkbe kerülhetnek.

A kullancsot csipesszel távolítsuk el, majd a sebet fertőtlenítsük!

Forrás:ÁNTSZ