Védőnői tájékoztató a Hepatitis B elleni védőoltásról

Milyen betegséget okoz a hepatitis B vírus?

A hepatitis B vírussal (HBV) történő fertőződés lehet tünetmentes, vagy átlagosan 2-3 hónapos lappangási idő után heveny májgyulladás alakulhat ki. A tünetmentes fertőzöttek, illetve a betegek egy része krónikus vírushordozóvá válhat, amely az évek előrehaladtával májelégtelenséghez, májzsugorhoz, májrákhoz vezethet.

Hogyan terjed a hepatitis B vírus?

A hepatitis B vírus terjesztésében a vérnek van elsődleges szerepe, bár a kórokozó a vírushordozó személy nyálában, vérében, ondójában, hüvelyváladékában és egyéb testnedveiben is kimutatható. A hepatitis B fertőzés történhet szexuális kontaktus következtében, minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű sérülés/karcolás eredményeként, rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével, tetoválás, fülcimpa vagy orr lyukasztása, akupunktúra révén, közös borotva, fogkefe használata révén, valamint a vírushordozó várandós szülés közben megfertőzheti újszülöttjét.

Melyek a hepatitis B okozta fertőző májgyulladás tünetei?

A heveny májgyulladás általános tünetekkel kezdődhet: étvágytalanság, gyengeség, hányinger, hányás, láz, izületi- és izomfájdalom, jobb bordaív alatti fájdalom, amit a vizelet besötétedése, a széklet kivilágosodása és a bőr, illetve a szem besárgulása követ. A HBV fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült HBV-fertőzés kezelés nélkül krónikus májgyulladást, 5-15 év alatt májzsugort, 15-25 év alatt májrákot okozhat. A különböző életkorokban történt fertőződések esetén változó a krónikus fertőzés kialakulásának esélye. Az újszülöttkorban szerzett fertőzés esetén az éretlen immunrendszer nem ismeri fel a kórokozót, ami több mint 90%-ban krónikus fertőzéshez, majd ezek szövődményeihez vezet.

Mikor esedékes a Hepatitis B vírus elleni oltás?

Magyarországon az általános iskola 7. évfolyamát végzők a három oltásból álló hepatitis B elleni oltást az iskolai tanév szeptemberében, októberében, illetve márciusában kapják meg.

Oltás után előfordulhat fájdalom, bőrpír, duzzanat az injekció beadásának helyén, fáradtság, láz, rossz közérzet, fejfájás. Ritkán előfordulhat szédülés, izomfájdalom, viszketés, bőrkiütés, ízületi bántalom.

[18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről]